Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

A honlap által használt cookie-k:

A működéshez szigorúan szükséges cookie-k

A felhasználói élmény javítását szolgáló cookie-k

Google Analytics cookie

Termékek Menü

Méret táblázat

Kerékpár mérettáblázat

Az alábbi információk segítéségével ki tudod választani a neked legjobban megfelelő kerékpár méretet. Ügyelj a megfelelő nyereg kiválasztására és beállítására. Ehhez is találsz tanácsokat az alábbiakban.

Gyerek kerékpárok mérettáblázata (kb.):

12” méret: 2,5 év – 4 év között,

16” méret: 4 év - 6 év között, 95-115 cm

20” méret: 6 év – 9 év között, 115-130 cm

24” méret: 7 év – 11 év között, 130-150 cm

 

Kerékpár átlépési magasságA felnőtt méretnél a váz átlépési magasságából kiszámolható a kerékpár mérete.

 

A számolás menete:

Cipő nélkül szorítson a lába közé tárgyat (pl. könyv), és  mérje le a föld és a tárgy teteje közti távolságot. Ez az Ön  átlépési magassága.

 

MTB kerékpár esetén szorozza meg a magasságot 0,57-tel, ekkor megkapja a kerékpár vázméretét centiméterben. Ha szeretné tudni, hogy a kapott eredmény hány coll, ossza el 2.54-gyel és megkapja a vázméretet collban (1" = 2,54cm).

Versenykerékpár esetén szorozza meg a magasságot 0,66-tal, és megkapja a vázméretet centiméterben.
 

 

A következő táblázat csak hozzávetőlegesen határozza meg a méreteket.

Testmagasság (cm) MTB (") Trekking (cm)
205 24 61
200 22 61
195 22 58
190 20 58
185 20 55
180 18 52
175 18 52
170 18 48
165 16 48
160 16 46
155 14 46
150 14 44

 

Nyeregbeállítás: 
A nyereg tetejének nagyjából ví­zszintesnek kell lennie. (ví­zmértékkel vagy vonalzó segí­tségével ellenőrizzük)!
Lehet az orra kissé magasabban, vagy alacsonyabban, de nagy szögbeli eltéréseket mindenkáppen el kell kerülni. (általános tapasztalat szerint a ví­zszintes helyzet a legmegfelelőbb) Ha túl magasan van az eleje, akkor nagyobb nyomás hat a ülőcsontok közötti puha szövetre. Ha elöre lejt a nyereg, akkor nem is ülünk rajta, hanem előre csúszunk és í­gy a súlyunk nagy része a vállunkra, karunkra és csuklónkra nehezedik.


Az ülés magassága:
A pedált fordítsuk alsó („6 óra”) állásba! Üljön fel a nyeregbe, a sarkát tegye a pedálra! Úgy állítsuk be a magasságot, hogy enyhén nyújtott állapotba kerüljön az alsó végtag! A legtöbb esetben megfelelő ez a módszer, a cipőtalp vastagsága miatt azonban előfordulhatnak eltérések, ezért helyezze lábát a klipszbe, és hajtson hátrafelé, vagy vegyük le a láncot, ez esetben előre (az első lábujjtő a pedáltengely közepe felett legyen)!


A kormány-nyereg távolsága:
Mivel a törzsünk, illetve karjaink hossza is egyénenként változik, a kormány beállitására is ügyelni kell. Egyszerű de bevált módszer: a nyeregorrhoz támasztjuk a könyökünket, és ví­zszintes alkar esetén az ujjaknak éppen el kell érniük a kormányt. Természetesen itt is lehetnek egyéni eltérések, amit figyelembe kell venni.
A pontosabb beállí­tási módszer a következő:
Fordí­tsuk a hajtókart ví­zszintes ("3 óra") állásba! Ezután az elöl lévő láb térdkalácsához szorítsunk egy fonalat, amelynek a végére nehezéket kötöttünk! A fonal a pedáltengely közepén haladjon át! Ha eltérést látunk, állítsuk a nyerget előre, vagy hátra!
Ha a kormány eléréséhez túlságosan ki kell nyúlni a kerékpáron, vagy össze kell zsugorodni pedálozás közben, akkor a kormányfej rövidebbre, vagy hosszabbra cserélésével, esetleg a váz kisebbre, vagy nagyobbra cserélésével lehet állí­tásokat végezni.
A beállí­tást nem kell véglegesnek tekinteni, a kerékpározás során még finomí­thatunk rajta. Lehetőleg gyakran állí­tsunk keveset (2-3 mm-t), í­gy követve testünk visszajelzéseit, mivel az érzékeny térdüeknél térdbántalmak léphetnek fel, ha alacsonyan ülnek, vagy ha minden átmenet nélkül nagyot állí­tunk a nyereg pozí­cióján.
Amennyiben a térdizületi, vagy porc bántalmakban szenved a kerékpáros, a nyerget állí­tsuk olyan magasra, amennyire csak lehet (ne romoljon a kerékpáros biztonság), és mérsékelt ellenállással, könnyű intenzitással kerékpároztassuk, mert ez javí­that a térd állapotán.

Amennyiben nagyon gyakorlatlan a kerékpáros, akkor lehet jóval alacsonyabbra állí­tani a nyerget az optimálisnál, hogy biztonságban érezze magát, majd fokozatosan emeljük a helyes magasságba!

 

Kormánymagasság:
A nyereg beállí­tását követően kerüljön rá sor! A kormánymagasságot ne a rutinos versenyzőkéhez viszonyítva állítsuk be, mert ilyenkor azt tapasztalhatjuk, hogy a kezdő kerékpáros szinte állandóan középen fogja a kormányt. Hasonló a helyzet akkor is, ha hosszú a kormányszár (kormánypipa, stucni).
Ez balesetveszélyes, mert nincs a keze fékközelben, másrészt hibás beidegződés rögzül.
Fokozatosan szoktassuk hozzá magunkat a megfelelő kormánymagassághoz, ne siettessük túlzottan!
Vegyük figyelembe a visszajelzéseit! Amennyiben gyakran fáj a nyaka, háta illetve szinte soha nem fogja az alsó hajlatban a kormányt, (országúti, verseny kerékpárnál) akkor még korai lejjebb állí­tani azt!

 

Végül szólnunk kell azokról a legfontosabb alkatrészekről ami a kerékpározásunkat komfortossá, megfelelően hatékonnyá és biztonságossá teszi:

 

Kormány:
Szélessége a vállszélességhez igazodjon! A országúti kormánynál a hajlí­tás ne legyen nagy, vegyük figyelembe a kéz méretét! Az egyenes (mounti, trekking) kormány se legyen túl keskeny, mert instabillá válik a kormányzás és összeszorí­tja a mellkast, ami nehezebb légzést von maga után

 

Fékkar:
Országúti kormánynál alul fogva a középső ujj utolsó percével biztonságosan lehessen behúzni. A fék rugója ne legyen túl erős.
Egyenes kormánynál a fékkar ne álljon annyira magasan, hogy a fékezéskor a csuklót hátra kelljen feszí­teni ahhoz, hogy a kart elérjük. Ne legyen mélyen sem mert akkor a testünknek is előre kell mozdulnia a hatékony fékezés eléréséhez. Az optimális kar beállí­tás, ha kényelmes (szabályos) kormány fogás közben az ujjainkat előrenyújtva, úgy érjük el a fékkart, hogy a tenyerünk nem mozdul el a kormányon.

 

Nyereg:
Megválasztásánál az ülőgumók közti távolság fontos szempont. Ennek meg kell egyeznie az ülőcsontok közti távolsággal. Ha a nyereg túl keskeny, a csontok lógnak a két oldalán, és a köztes, érzékeny puha szövetek tartják a testsúly jelentős részét. Ha túl széles, akkor egészen biztos, hogy hosszabb utakon, meleg időben kidörzsöli a belső combot. Mindemellett, a leggyakoribb panaszok nem a rossz szélesség miatt lépnek fel, hanem a nyerget pontosabban kell beállí­tani a kerékpáron. Ha kényelmetlennek érzi a nyerget, az első reakció, hogy puhábbra cserélje le. Ez általában tévedés. A puha nyereg csak nagyon rövid, pár kilométeres utakon lehet kényelmes. Nem beszélve arról, hogy a belső combot épp az ilyen puha nyergek dörzsölhetik ki. Mint ahogy a legpuhább ágymatrac nem a legkényelmesebb alvó alkalmatosság, a legpuhább nyereg sem a legkényelmesebb a kerékpáron.
Ne siesse el a nyereg lecserélését, először ki­sérletezzen!